Szlovákia sikeresen előz - Európai Unió,Közülük Szlovákiának,Boros Imre, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Szlovákia sikeresen előz

2008-05-02 01:41:58, péntek

	2008-05-01 Szlovákia sikeresen előz Az Európai Unió tagországainak az integráció melletti elkötelezettségét semmi nem jelzi jobban, mint a stabil pénz megteremtése érdekében tett erőfeszítések. Nem véletlen, hogy már a hetvenes években megjelent az igény a közös pénznem létrehozására, mert ez tud védelmet nyújtani a tagországoknak a kívülről jövő ellenséges spekulációk ellen. A stabil pénz a kilencvenes évek végére, az EU területén megvalósult, a tizenötből tizenketten úgy döntöttek, hogy nekik egy közös pénz, az euró, több stabilitást biztosít, mintha a pénzérték stabilitását nemzeti keretekben kellene továbbra is fenntartaniuk. Az évtized fordulójára, a tagsági startvonalnál felsorakozó országoknak pedig már nem volt valós választásuk, nemzeti valutájuk tartós stabilitásának megteremtése útján automatikusan nyílt az út a közös pénz felé. A 2004-es csatlakozás óta három tagországgal bővült az euróövezet. (Málta, Ciprus, Szlovénia.) Időközben hazánk kivételével, mindenki ésszerű céldátumot tudott a csatlakozás idejére megjelölni. Közülük Szlovákiának jó esélyei vannak, hogy a jövő évtől a koronát euróra váltsák polgárai. Sok tanulsággal szolgál, ha azokat az országokat vizsgáljuk, amelyek az utóbbi néhány évben hagytak állva bennünket. Ezek közé tartozik Szlovákia. Hajdan a Monarchián belül a magyar állam része volt, jó fél évszázadig, majd az egységes szláv állam része hét évtizedig. Szlovéniához hasonlóan friss államisággal lépett az európai integrációba. Alkalmas összehasonlítást a 2001-es és a 2006-os év közötti időszakra tehetünk: ekkor történt meg ugyanis az előzés. 2001-ben Szlovákia még minden tekintetben mögöttünk volt. Az uniós érettség szempontjából még a politikai kritériumok teljesítése is kérdéses volt, nem beszélve a gazdaságiakról. 2006 végére pedig megelőzött bennünket, noha ez a magyar szakértő közvéleményben csak a 2007-es év lezárultával tudatosodott. Lemaradásunk egyetlen okaként az időszakban bekövetkezett újabb hazai eladósodási hullámot jelölhetjük meg. Ezt igazolják az Eurostat számai (Key figures on Europe 2007/08). A szlovákok GDP-arányos államadóssága 49,2 százalékról 30,9-re csökkent, a miénk 52,2-ről 66 százalékra nőtt hat év alatt. Mindezt az infláció fűtötte magas kamatok okozták nálunk. A maastrichti kritériumok szerinti kamatláb Szlovákiában nyolc százalékról 4,4-re csökkent, nálunk csak 0,9 százalékos volt a csökkenés, most további emelés is várható. A növekedéshez szükséges erőforrások Szlovákiában maradtak, tőlünk kiszivattyúzták. A szlovákok sokkal gyorsabb növekedést értek el, s ennek hozadékát nem kellett feláldozniuk, részesedtek belőle. A számok ezt is mutatják. Náluk a háztartások fogyasztásának aránya a GDP-n belül egy évtized alatt 53,9 százalékról 57,3-ra növekedett, miközben nálunk ugyanez 56,4-ről 54,8-ra csökkent (1995 és 2005 között). A gyorsabb növekedéshez Szlovákiában a foglalkoztatható munkaerő nagyobb aktivitása tartozik. Náluk 59,4, nálunk csak 57,3 százaléknak volt munkája 2006-ban. Mindkét adat tragikusan alacsony, de ezt a szlovákok bevallják, mi meg tagadjuk. Nálunk a hangadó közgazdász elemzők a bajokért a költségvetési újraelosztást és azon belül kizárólag a túlzott szociális kiadásokat hibáztatják. Reformokat ezek kurtításával akarnak elérni. Közben egy szóval sem említik, hogy a hibás monetáris és fiskális politika következtében elburjánzott többletadósság a bajok fő oka. A reformoknak ennek megjavítására kellene irányulnia. Pedig könnyű belátni, hogy Szlovákiában a GDP 30 százalékát kitevő államadósság finanszírozása több mint három százalékkal olcsóbb átlagkamattal, sokkal kisebb teher az államkasszán, mint a magyar, immár a GDP hetven százalékát kitevő államadósság finanszírozása. Náluk az államadósság-teher a GDP alig több mint egy, nálunk pedig több mint öt százalékát köti le. Nálunk ez a többletteher évi ezermilliárd forint körüli. Éppen erre az összegre lenne szüksége a magyar gazdaságnak a növekedési pályához. A kiigazítást a monetáris politikával kell kezdeni. Ugyanakkor van a költségvetés egyéb területein is változtatási kényszer. Ezeket a kiigazításokat azonban a társadalom csak egy növekvő gazdaság növekvő reálbérszínvonala esetén lesz képes elviselni. A szlovák társadalom, bár nem mentesen konfliktusoktól, az uniós csatlakozás folyamatát sikertörténetként élte meg. Érezhetően javultak a létfeltételek a csatlakozás előtti és utáni években, míg nálunk romlottak. Mindez az anyagi létfeltételeket tükröző számokban, de a létet kifejező életmutatókban is megjelenik. Többen dolgoznak, de tovább élnek két-három évvel, és később jelentkezik a súlyosabb egészségromlás. Gazdasági, társadalmi gondjaikat nem tagadják le, hanem feltárják. A nemzetérdekű integrációs politikájukért a szlovákokat általános elismerés övezi, minket a nemzeti érdekek feláldozása, az ellehetetlenülésbe vitt, és elismerés helyett hitelvesztést hozott. Dr. Boros Imre, közgazdász

0 komment , kategória: Általános

Címkék: foglalkoztatható, összehasonlítást, kiszivattyúzták, konfliktusoktól, létfeltételeket, stabilitásának, finanszírozása, kiigazításokat, tagországoknak, politikájukért, egészségromlás, életmutatókban, többletadósság, gazdaságiakról, fogyasztásának, közvéleményben, tagországainak, szempontjából, államadóssága, bekövetkezett, létfeltételek, költségvetési, következtében, átlagkamattal, automatikusan, újraelosztást, fenntartaniuk, startvonalnál, létrehozására, megjavítására, hitelvesztést, erőfeszítések, növekedéshez, szlovákiában, államisággal, ezermilliárd, integráció melletti, stabil pénz, hetvenes években, közös pénznem, kívülről jövő, kilencvenes évek, tizenötből tizenketten, közös pénz, pénzérték stabilitását, évtized fordulójára, tagsági startvonalnál, 2004-es csatlakozás, csatlakozás idejére, jövő évtől, koronát euróra, országokat vizsgáljuk, Európai Unió, Közülük Szlovákiának, Boros Imre,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]